energetikai veszteségfeltárás



Közvetlen kapcsolat:
  • Sümeghy Péter
  • M: +36-20-952-47-33
  • E: energotrade kukac energotrade.hu
Magyarország 2004. május 1-től az Európai Unió tagja, így immár kötelező alapon az épületeknek 2006, január 4-től - az addig hatályba lépő jogi keretek között - energia audittal alátámasztott energiafogyasztás-tanúsítvánnyal ("energia passzussal") kell rendelkezniük, továbbá építéskor, eladáskor vagy bérbeadáskor ezt be is kell tudni mutatni. A tanúsítvány érvényességi ideje maximum 10 év. A tanúsítványoknak bizonyítaniuk kell, hogy az adott épület megfelel a vonatkozó 2002/91 EC "Épületek Energiafogyasztása" c. direktívának.

Hazánk üzemeinek, szolgáltató létesítményeinek, intézményeinek, lakásainak fajlagos energiafelhasználása, energiaintenzitása jóval meghaladja a fejlettebb országokét az Európai Unióban és Észak-Amerikában. Ezen hátrány ledolgozását országos és EU-programok anyagilag is támogatják, de az egyre emelkedő energiaárak ez az érdeke minden egyes energiafogyasztónak és nemzetgazdaságunknak is.


Energetikai felülvizsgálat - energia audit

Az intézmények számára szükségessé vált, hogy alapos felméréseket végezzenek, illetve végeztessenek el, melyek tiszta képet adnak az energiafelhasználás mértékéről, céljairól, indokoltságáról, költségeiről és jellemzőiről, valamint meghatározzák a fogyasztás és a költségek csökkentésének módjait. E fentiek eredményeinek birtokában lehet hozzákezdeni a megfelelő gazdálkodási rendszer kialakításához, valamint a fontos energetikai adatok és információk rendszeres gyűjtéséhez. Ugyanezek szükségesek ahhoz is, hogy a pályázati és más kedvezményes források kihasználásához elengedhetetlen beruházási programokat, terveket is elkészítsék.

Az ilyen felméréseket nevezzük energetikai felülvizsgálatnak, energia auditnak, energetikai átvilágításnak vagy veszteségfeltárásnak.


Az energiaátvilágítás célja
  • az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározása
  • az energia használatának - és feltehetően pazarlásának is - "megértése" (Mit? Miért? Hogyan?)
  • költséghatékonyabb energiafelhasználási módok feltárása és elemzése:
  • fejlettebb üzemeltetési eljárások
  • új berendezések
  • ezen változások gazdasági elemzése, az adott létesítményben / iparágban használható eljárások meghatározása

Önkormányzati és lakóépületek energia-megtakarítási lehetőségei

Kis költséggel megtakarítható: 20%
  • ablaktömítés
  • hőmérsékletszabályozás + mérés
  • kazánkarbantartás
Nagy költséggel megtakarítható: 65%
  • külső falszigetelés
  • tetőszigetelés
  • új ablakok
  • kompakt fénycsövek
  • energiatakarékos háztartási gépek

Az energiafelhasználás felmérésének / nyomon követésének módszerei

A jól működő energiagazdálkodási rendszertől elvárható, hogy:
  • megfelelő gyakorisággal biztosítsa a szükséges energiafogyasztási és egyéb adatok gyűjtését
  • tegye lehetővé az adatok reális kiértékelését
  • biztosítsa, hogy minden érdekelt megfelelő mennyiségű információhoz jusson
  • tegye lehetővé a hatékony beavatkozást jelentős többletfogyasztás esetén
  • segítsen meghatározni a hatékonyság javításának lehetőségeit.
Az energetikai adatokat rendszeresen és megfelelő gyakorisággal kell gyűjteni. A gyakorlatban a heti adatgyűjtés tekinthető optimálisnak, továbbá fontos, hogy a fogyasztási adatok mért adatok legyenek. (Tehát korántsem elegendőek a szolgáltatói számlák vagy közüzemi szerződések, mivel szinte minden szolgáltató áttért az évi egyszeri, vagy jobb esetben 2-4 alkalommal történő mérőleolvasásra, és az előlegszámlákon alapuló számlázási rendszerre.)

Nem elegendő azonban pusztán az energiafogyasztás adatait összegyűjteni. A kiértékeléshez, valamint a reális célok kijelöléséhez az is szükséges, hogy az energiafogyasztást leginkább befolyásoló tényezőket is hasonló rendszerességgel figyeljük. A legfontosabb tényezők:
  • az üzemidő
  • a külső hőmérséklet (napi átlaghőmérséklet)
A fentieken túl azonban van az energetikai adatoknak egy olyan, a korrekt energiagazdálkodáshoz szintén nélkülözhetetlen csoportja is, melyeket csak egyszer kell felmérni. Ide tartoznak az egyes épületek főbb jellemzői (pl. fűtött térfogat, megvilágított alapterület, lehűlő felületek, stb.), az alkalmazott tarifák és a mérők adatai.

A mért energetikai, fogyasztási adatok kiértékelésének egyik legszokásosabb módja a különféle szempontok szerinti csoportosítások, bontások készítése. Ennek segítségével könnyen azonosíthatóak az energiagazdálkodás súlyponti területei.

Bármilyen hasznos, sőt, nélkülözhetetlen is a megfelelő adat-nyilvántartási és –feldolgozási rendszer, önmagában nem elegendő a pozitív eredmények eléréséhez, ugyanis csak azt tudja kimutatni, hogy hol nyílik lehetőség a javításra, illetve hol lépett fel valamilyen hiba. Azt, hogy a fogyasztás és a költségek csökkentését hogyan érhetjük el, csak helyszíni vizsgálattal, audittal állapíthatjuk meg.


Energetikai felülvizsgálatok

Az energetikai felülvizsgálat célja a döntés-előkészítés, ezért mélysége is ennek megfelelő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a műszaki megoldásokat csak elvi szinten, részletes felmérések elvégzése nélkül dolgozzák ki. Hasonlóképpen a beruházási adatok sem a részletes költségvetési kiírás és a beszállítói ajánlatok adatain, hanem más, hasonló projektek inflációval és egyéb tényezőkkel korrigált számértékein, illetve a rájuk jellemző fajlagos költségeken alapulnak. Mindez azonban nem jelent problémát, mivel megfelelő szakértelem és tapasztalat birtokában kielégítő pontosságú információ áll rendelkezésre a döntések előkészítéséhez.

Különösen a nagyobb, bonyolultabb beruházásokkal járó javaslatok esetében a felülvizsgálat nem helyettesíti az előzetes tervet, a megvalósíthatósági tanulmányt és a részletes anyagkiírást. Természetesen külön kérésre az átvilágítás részeként az egyes javaslatok részletes kiírása, teljes költségvetés készítése és ajánlatok bekérése is megoldható.

Az intézmények energetikai veszteségfeltárása a következő szakterületekre terjed ki:
  • építész-szakterület: az épülethéj hőtechnikai kialakítása, benapozás és passzív napenergia-hasznosítás, valamint az épület funkcionális megfelelősége
  • épületgépész-szakterület: fűtés, használati melegvíz-ellátás, szellőzés és légkondicionálás
  • belsővilágítás-szakterület: a belső terek mesterséges világítása
  • épületvillamossági-szakterület: az épület gazdaságos és biztonságos villamosenergia-ellátása
  • kalorikusgépész-szakterület: nagyobb kazánházak, illetve kapcsolt energiatermelő létesítmények
  • technológus / gépész-szakterület: technológiai energiafogyasztók.
A sikeres energetikai felülvizsgálat legfontosabb eleme, mint már említettük, az adatszolgáltatás biztosítása. A szükséges adatokat célszerű a vizsgálat megkezdése, sőt, még a szerződéskötés megkezdése előtt összegyűjteni, így a szerződés annak ismeretében köthető meg, hogy milyen információ áll rendelkezésre a munka elvégzéséhez. A szükséges adatok:
  • energia. és vízszámlák, általában három évre visszamenőleg
    (fontos, hogy a számlákra van szükség, nem csupán azok adatainak nyilvántartására)
  • energiaszolgáltatási szerződések másolatai
    (a legutolsó érvényes szerződésekről készült másolatok)
  • az épületek műszaki tervdokumentációi
    (a legfontosabbak az építészeti tervek, illetve a fűtési rendszer gépészeti tervei /főleg az ún. függőleges csőterv/, de szükség lehet a villamos- vagy világítási tervekre is)
  • az adott épületeket érintő korábbi energiahatékonysági vizsgálatok eredményei
    (a vizsgálandó energetikai rendszereket érintő ajánlatok, korszerűsítési tervek)
  • az adott településen érvényes, nem országosan, hatóságilag megállapított árak és tarifák
    (elsősorban a távfűtés és vízcsatorna árak, de meg kell adni a felhasznált egyéb energiahordozók aktuális árait is)
  • az épületek geometriai adatai
    (fűtött térfogat, megvilágított terület, befoglaló méretek, illetve a bennük elhelyezkedő esetleges egyéb létesítmények főbb adatai)
  • a fűtési-hőellátási rendszer főbb adatai
    (beépített teljesítmény, fűtésszabályozás módja, stb.)

A vizsgálat tartalma – energiaátvilágítás jelentés

A vizsgálatok eredményeit rendszerint írásos jelentésben foglalják össze intézményenként, illetve a több intézményt érintő, programszerű vizsgálatok esetében egy végső jelentés is készül, amely az egész intézményrendszer összefoglaló adatait tartalmazza.

Egy tipikus energetikai felülvizsgálat tartalma:
1. A jelenlegi helyzet bemutatása.
2. Energiamérleg, elfogadható fogyasztások és költségek meghatározása.
3. Az energiafogyasztás minősítése.
4. A beavatkozási lehetőségek vizsgálata. Általános esetben jó, ha az energetikai felülvizsgálat legalább a következő, tipikusnak tekinthető lehetőségek vizsgálatára kitér:
 
  • szolgáltatói szerződések felülvizsgálata
  • épületek homlokzatának, tető- vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése
  • nyílászárók felújítása, cseréje
  • belsővilágítás korszerűsítési lehetőségei (fényforrások, illetve lámpatestek cseréje)
  • víztakarékos szerelvények beépítése
  • fűtési rendszerek szabályozása
  • kazán (hőforrás) csere vagy tüzelőanyag váltás
Az egyes beavatkozások vizsgálatának eredményeit sokféle célra használhatjuk fel, hasznos tehát, ha a vizsgálatot a beavatkozások várható gazdaságossági mutatóira való tekintet nélkül elvégeztetjük, amennyiben azok fizikailag megjavíthatóak.