épületek energiatanúsítása
Közvetlen kapcsolat:
- Sümeghy Péter
- M: +36-20-952-47-33
- E: energotrade kukac energotrade.hu
Az 1988. december 21-i 89/106/EGK tanácsi irányelv - többek között - előírja, hogy az épületeket és azok hűtő-, fűtő- és szellőző-berendezéseit úgy tervezzék és telepítsék, hogy a használat során alacsony legyen az energiaigény, figyelembe véve a helyszíni és az épületen belüli klimatikus környezetet, valamint a költséghatékonyságot. Az energiateljesítmény javítására irányuló intézkedések nem sérthetnek más fontos követelményeket, mint például a megközelíthetőség, az elővigyázatosság, a rendeltetésszerű használat...
Az új épületeknek eleget kell tenniük a helyi éghajlati adottságok alapján számított minimális energiateljesítmény-követelményeknek, mivel befolyást gyakorolnak majd a hosszú távú energiafogyasztásra. A meglévő épületek nagyobb felújításait pedig jó alkalomnak kell tekinteni arra, hogy a tulajdonosok költséghatékony intézkedéseket tegyenek az energiateljesítmény fokozására.
Ennek megfelelően fokozatosan életbe kell léptetni egy olyan számítási és nyilvántartási rendszert, amely az energiahatékonyságot megállapítja, illetve ajánlásokat tartalmaz annak költséghatékonyabbá tételére:
- Első lépésként azok az új és felújítandó épületek esetén kerül bevezetésre, amelyekre az építési engedély iránti kérelmet 2006. január 1-t követően adják be.
- 2007. január 1-től kezdődően valamennyi épületre kiterjed, ha azt követően építik, eladják, illetve bérbe adják.
Az intézkedések közvetlen és közvetett hatásokat indukálnak a társadalomban, melyek várhatóan hosszútávon jelentkeznek. Közvetlen hatásként elsősorban az építőiparban, és ezen belül különösen a lakásépítés területén várható egy építési minőségváltozás. A javulás az energiatakarékos építési módok és technológiák minél szélesebb körű elterjedését szolgálja. Az energiateljesítménnyel párhuzamosan csökken a széndioxid-kibocsátás, és a fűtésre, illetve hűtésre fordított energiaszükséglet, ezáltal állami szinten is jelentősen mérséklődik az energiaigény. Közvetett hatásként jelentkezik az a körülmény, hogy az ingatlanpiacon mind az adásvételek, mind a bérbeadások során a szerződések biztonságát szolgálja, hogy az energiahatékonyságot kontrolált, személyes felelősséget vállaló tanúsítók igazolják.
A rendelet célja, hogy ösztönözzön az energiateljesítmény javítására, különös tekintettel a költséghatékonyságra, illetve az épületekkel szemben meghatározható energiateljesítmény megfelelő betartására, valamint szabályozza e teljesítmények megfelelő tanúsítását. Hatálya pedig kiterjed valamennyi új épületre, illetve azokra a már meglévőkre, melyek lényeges felújítására az építési engedély iránti kérelmet 2006. január 1-ét követően adták be.
A rendelet hatálya kiterjed mindazon épületekre - épületnagyságra tekintet nélkül, a kivételekkel -, amelyeket 2007. január 1-ét követően építenek, eladnak vagy bérbe adnak.
A rendelet hatálya nem terjed ki azokra az épületekre, melyek:
- műemléki vagy városképi szempontból helyi védelem alatt állnak, és az energiatakarékossági követelményeknek való megfelelés elfogadhatatlan mértékben megváltoztatná ezek jellegzetességeit, vagy megjelenését,
- istentiszteletre vagy vallásos tevékenységre használatosak,
- 150 lm3-nél kisebb fűtött térfogatúak,
- 3 évnél nem hosszabb ideig használtak (ideiglenesek),
- sátorszerkezetű építmények,
- részben vagy egészben föld alatti létesítmények (a külső határoló felület legalább 70%-a minimum 1m vastag földtakarással rendelkezik),
- szaporítási, termesztési, árusítási célú üvegházak,
- állattartási és egyéb alacsony szükségletű, nem lakáscélú mezőgazdasági jelleggel rendelkeznek,
- a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3,
- október 15.- április 15. közötti időszakban a technológiai folyamatok következtében kevesebb, mint 20-szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki,
- telepített fűtőberendezés nem üzemel.
A szükséges alapadatokat - ha rendelkezésre állnak - az építés, átalakítás, felújítás, bővítés során használt kiviteli tervek szolgáltatják. Amennyiben ilyen nincs, akkor a tanúsító bármely más módon beszerzett alapadatokból (pl.: részleges feltárás, felmérés, stb.) kiindulva végezheti el a számításokat. Az ET-nek tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy milyen alapadatok felhasználásával készült a számítás, azok forrását is meg kell jelölnie, valamint azt, hogy a meghatározott értékek az egész épületre, az egyes épületrészekre, illetve az egyes önálló lakásokra vonatkoznak-e.
Több lakás, vagy vegyes rendeltetés esetén lehetőség van arra, hogy az egyes lakó- vagy más épületegységekre külön-külön ET készüljön. A 200 m2 szintenkénti alapterületű, vagy négy lakóegységnél többet tartalmazó épület esetén hőfénykép(ek) készítése és csatolása is szükséges.
A rendelet hatálya alá tartozó újépítésű, illetve nagyobb felújításban részesült épületek összesített energetikai jellemzője, a fajlagos hőveszteségi tényezője, valamint a határoló szerkezetek (épületelemek) hőátbocsátási tényezője együttesen és külön-külön sem haladhatják meg - a külön rendeletben - meghatározott értékeket.
A meghatározott követelményeket mindazon új épületek, épületrészek tekintetében be kell tartani, ahol a következő feltételek együttesen teljesülnek:
- az előírt belső hőmérséklet az október 15. - április 15. közötti időszakban legalább 100 napon, minimum napi 8 órán át 16 °C, vagy annál magasabb,
- a tervezett élettartam 3 év, vagy annál több,
- a fűtött térfogat 150 lm3-nél nagyobb.
- a nettó fűtött alapterület az eredeti épület alapterületének 20%-át, vagy a 100m2-t eléri, illetve meghaladja,
- a meghatározott feltételek teljesülnek.
- lakó- és szállásjellegű,
- iroda-,
- oktatási,
- kereskedelmi
- vendéglátó-ipari,
- egészségügyi,
- szociális-kommunális célú,
- sportcélú,
- termelési és logisztikai célú,
- egyéb épületek (az előző kategóriákba be nem sorolható más rendeltetésű épületek, pl.: egyes múzeumok, sajátos egészségügyi vagy termelési célúak, ha a gyűjtemény megóvása, a terápia, a tárolás, illetve a technológia speciális beltéri klímát igényel),
- gyülekezési terek,
- uszodák és fürdők.
A nem megújuló folyékony vagy szilárd tüzelőanyagokat használó 20kW és 100kW közötti, vagy az e feletti névleges teljesítményű kazánokat rendszeresen ellenőrizni kell:
- a 100 kW teljesítmény felettieket kétévenként, az ilyen teljesítményű gázzal működőeket négyévenként,
- a fentieknél kisebb teljesítményűeket háromévenként, a gázzal működőket pedig ötévenként.
A 12kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszereket háromévenként kell ellenőrizni, ami magában foglalja a hatékonyságának, valamint az épület hűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését is. Ezzel egyidejűleg az épület tulajdonosai, használói tanácsokat kapnak a légkondicionáló rendszer teljesítményének lehetséges javításáról, cseréjéről, valamint a hasonló eredményt biztosító alternatív megoldásokról.
AZ ET-t kiállító, tanúsítói tevékenységet magyar állampolgár, letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik ország állampolgára, valamint Magyarországon gazdasági céllal letelepedni szándékozó, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam polgára akkor gyakorolhat, ha:
- a rendeletben meghatározott szakmai feltételeknek megfelel (azaz szakmai képesítéssel, gyakorlati idővel, kötelező tanfolyam eredményes elvégzését igazolószakmai vizsgával, büntetlen előélettel, felelősségbiztosítással egyidejűleg rendelkezik), és
- az épületek energia tanúsítvány kiállítók névjegyzékébe felvették.